1739-es év eseményei

• 1739 júniusát követően lett Mariabild búcsújáró hely. Ekkor hozta el Badafalvára (ma: Weichselbaum) a máriapócsi kegyképnek, a „könnyező Madonnának” a másolatát Hauer Gellért szentgotthárdi perjel-adminisztrátor (hivatalban 1739-1742). A tölgyfára erősített képnél több csodás meghallgatás történt, a hívek egy fakápolnát, majd 1793-ban templomot építettek számára. Mariabildre a környékbeliek, minden évben zarándoklatot szerveztek. A település 1920-ig Magyarország része, 1187-ben a szentgotthárdi apátság egyik majorja volt. 1945 után hosszú évtizedekig nem indulhattak zarándoklatok. A 2007-ben megalakult KEMESZE - Keresztény Megmozdulásért Egyesület Szentgotthárd - viszont újra minden év nyarán feleleveníti ezt a szép, régi hagyományt. Az út oda-vissza 22 km hosszú.

1740-es év eseményei

• 1740. június 13-án a tették le az alapkövét a jelenleg is álló ciszterci kolostornak. Az építkezés az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi apátság első közös apátjának, Robert Leebnek a kezdeményezésére, Franz Anton Pilgram tervei szerint indult. 1746-ban a kolostor beköltözhetővé vált, itt rendezték be a festők és asztalosok műhelyeit, és a mesterek – Kaspar Schrezenmayer és Mathias Gusner laikus szerzetesek – celláit. A kolostor keleti és déli részeinek elkészülte után a templom építésére került sor. A eredetileg tervezett északi kolostorszárny nem épült meg.

1745-ös év eseményei

• 1745-ben készült a gyönyörű, fehér mázas cserépkályha a ciszterci kolostor ebédlőjébe (refektórium). Alkotója Matthias Kitzberger gráci fazekasmester volt.

1746-os év eseményei

• 1746-ban vették birtokukba szerzetesek a már nagyobb részt elkészült kolostor épületét. Ettől fogva a földszinti szobákban dolgoztak, festettek, faragtak. Ekkor készülhetett az ebédlőjük, a refektórium intarziás falburkolata is, mely kalandos úton került vissza 2018-ban, s ma már régi pompájában csodálhatjuk Somos Tamás faszobrász, restaurátor és munkatársai keze nyomát.

1747-es év eseményei

1747. szeptember 21-én lépett be a ciszterci rendbe Antonius Eberl a Bécs melletti Heiligenkreuzban, és vette fel a Gotthárd nevet. Kethelyen született 1726. április 3-án, jelen ismereteink szerint ő az egyetlen ismert ciszterci szerzetes, aki a környékről származik. 1750-ben szentelték pappá, és helyezték Szentgotthárdra, ahol magyar nyelven tartotta a szentmiséket. 1756 körül a Temetőkápolnát toronnyal és 15 férőhelyes kriptával bővítette. 1775. augusztus 12-én halt meg Gyanafalván (ma Jennersdorf). Ő maga is a Temetőkápolna kriptájában nyugszik.

1748-as év eseményei

• 1748. augusztus 14-én Karl Mayr perjel jelenlétében tették le a Nagyboldogasszony templom alapkövét, melyben okiratot helyeztek el az apátságunk történetéről, megnevezték a királyt, a tervező építészt (Franz Anton Pilgram), az építőmestert (Matthäus Graefenbauer) és az ünnepség több résztvevőjét. A templom homlokzatán olvasható felirat szerint az épület már 1760-ban állt, 1764-től pedig – miután Alberik Fritz apát megáldotta – miséztek benne. 1779-ben szentelte fel Szily János, szombathelyi megyéspüspök

1755-ös év eseményei

• 1755. augusztus 15-én meghalt Robert Leeb, az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi ciszterci apátság első apátja. Ő volt a kezdeményezője a nagyszabású építkezésnek, amelynek köszönhetően elkészült a ma is álló barokk apátsági épületegyüttes Szentgotthárdon. Nem érte meg az építkezés befejezését. Munkáját utódja, Alberik Fritz fejezte be.
  (Robert Leeb 1688. augusztus 23-án született Bécsben. 1712-ben szentelték pappá. 1719 májusa és 1720 szeptembere közt 16 hónapos szentföldi zarándoklaton vett részt. 1728-ban választották meg az 55. heiligenkreuzi főapáttá, mely tisztséget egészen haláláig ellátta.  Halálakor 400 ezer gulden adósság maradt utána.)

1757-es év eseményei

1757. szeptember 8-án tartotta kánoni vizitációját Batthyány József a szentgotthárdi és a kethelyi plébániákon. Az erről készült feljegyzések felsorolják a plébániák javadalmait, a templomok berendezését, felszerelését, elöljáróit, a bábaasszonyok és iskola működését. Mindkét plébánia a ciszterci apát (Alberik Fritz) kegyurasága alatt állt, az általa megbízott adminisztrátorok vezették: Kethelyen főtisztelendő Pali László. Szentgotthárdon a megbízott Nicolini Fülöp atya munkáját a német anyanyelvű Czáche Mihály és a magyar Eberl Gotthárd segítették. Lejegyezték, hogy az épülőfélben levő ciszterci apátsági templom mellett álló plébániatemplomot 1677-ben szentelte fel Széchényi György érsek Szent Gotthárd tiszteletére. Szentgotthárdon 1757-ben a tanítómesteri hivatal szünetelt, és „iskolaház” sem volt. A hivatalra jelölt Hedl András segédtanító volt. Kethelyen viszont működött iskola, és igazgatója, Tibercsics Mátyás dicséretesen szolgált kántorként és az oktatásban is.

1761-es év eseményei

• 1761. október 29-én Bécsben 62 évesen meghalt Franz Anton Pilgram, a híres építész. 1699-ben született a stájerországi Felkirchenben. Barokk és rokokó stílusban tervezett épületeket Ausztriában, Csehországban és a Dunántúlon. Első munkája a hozzánk mindössze 35 km-re levő riegersburgi vár volt. A legismertebb hazai építményei Pápán az Esterházy-kastény, az Oroszlány melletti Majk pusztán a Kamalduli Remeteség, Fertőrákoson a Püspöki Palota és Szentgotthárdon a barokk templom és kolostor.

1764-es év eseményei

• 1764. augusztus 7-én, a szentgotthárdi csata 100. évfordulóján Alberik Fritz apát megáldotta a Nagyboldogasszony templomot. Ettől fogva tarthattak itt szentmiséket. A belső díszítő munkák még nem fejeződtek be, de az 1748. augusztusi alapkőletételtől számítva mindössze 16 év alatt elkészült a monumentális épület, az oltárok, a szószék és az orgona is. A templomot 3000 fő befogadására tervezték. Hossza 50, szélessége 13, magassága 28, a tornya pedig 60,5 méter.

• 1764 és 1766 között készült az eredeti Nepomuki Szent János-szobor, mely Josef Schnitzer szobrászművész egyik utolsó alkotása volt. Jelenleg a templom folyosóján várja szakszerű restaurálását.

1772-es év eseményei

1772. március 7-én halt meg Szentgotthárdon Mathias Gusner ciszterci laikus testvér, festőművész, a szentgotthárdi apátsági épületegyüttes festményei többségének az alkotója. 1694. szeptember 7-én született Allandban, 1727-ben Heiligenkreuzban tett szerzetesi fogadalmat, de pappá nem szentelték fel. Leeb apát Bécsbe küldte tanulni a barokk festő, Altomonte mellé. 1734 után Gusner az épülő szentgotthárdi apátságban dolgozott. Elkészítette négy korábbi heiligenkreuzi apát portréját, melyeknek ma digitális másolatai láthatók a Robert Leeb teremben. A kolostorban és a templomban ő festette a fali- és oltárképeket. A falfestmények esetében az „al secco” (száraz falra festés) technikáját alkalmazta. Ilyen módszerrel készült a mennyezeti secco a refektóriumban, a könyvtárteremben és a Robert Leeb teremben. Az ő alkotásai a sekrestyében a hálaadó imazsámoly olajfestménye, a templomban az összes oltárkép, valamint „A hit diadala” és „A Bárány végső győzelme” c. mennyezeti képek. Ez utóbbiak keretezését 1784-ben átfestették Dorfmeister István és fia, amikor a szentgotthárdi csatát ábrázoló freskót készítették. A főoltárképen Gusner a ciszterci hagyományokat követve Mária mennybemenetelét ábrázolta. Tehetségét mutatják a mellékoltárok (Szent Bernát, Szent Gotthárd Szent József és az Árpád-házi szentek) képei is. A szentgotthárdi Temetőkápolna (https://honismeret.com/ep%C3%ADtett-kornyezet/95-temetokapolna) kriptájában helyezték örök nyugalomra. A kripta a Nemzeti Sírkert része.

1775-ös év eseményei

• 1775. augusztus 12-én halt meg Eberl Gotthárd ciszterci szerzetes, szentgotthárdi plébános. 1726. április 3-án Kethelyen született Eberl Antonius néven. 1747-ben tett szerzetesi fogadalmat a Bécs melletti Heiligenkreuzban, 1750-ben szentelték pappá. Visszakerült Szentgotthárdra, ahol plébánosként szolgált. 1756 körül a temetőkápolnáttoronnyal, és kriptával bővítette. A kriptában összesen 15 sírhelyet alakítottak ki a rend tagjai részére. Itt pihen maga Eberl Gotthárd és az épülő apátságban dolgozó szerzetesek mesterei: Kaspar Schrezenmayer asztalos és Mathias Gusner festőművész.

1777-es év eseményei

1777. február 17-én rendelte el Mária Terézia királynő a szombathelyi egyházmegye felállítását, ezzel önálló püspökség alapítását. Ugyanezen a napon nevezte ki első püspökének Szily Jánost, aki a következő 22 évben szemináriumot, püspöki palotát, székesegyházat (halála után fejezték be építését), nyomdát, könyvtárat, régészeti gyűjteményt hozott létre. 1779-ben ő szentelte fel a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomot Szily püspök 1735. augusztus 30-án született a Sopron megyei Felső-Szoporon, 64 éves korában 1799. január 3-án hunyt el Szombathelyen.

1777. augusztus 20-án foglalta el püspöki székét Mária Terézia rendelkezése nyomán Szily János a győri kerületből önállóvá vált szombathelyi egyházmegye élén. A már idős Faludi Ferenc költő verssel köszöntötte: „A drága Szily név írva legyen égben, A föld színén pedig légyen ditsőségben. Ez ez egész Megye buzgó óhajtása….” Az ünnepi szentmisén jelen volt Batthyány József esztergomi hercegprímás.

1779-es év eseményei

• 1779. március 16-án Szily János szombathelyi megyéspüspök felszentelte az ekkorra teljes pompájában elkészült szentgotthárdi ciszterci apátsági templomot. Ezen a napon tartotta aranymiséjét Alberik Fritz apát. A nagyszabású építkezést kezdeményező Robert Leeb apát 1755-ös halála után az ő gondos gazdálkodása tette lehetővé a templom és kolostor építésének befejezését.

1782-es év eseményei

1782. április 4-én hunyt el Szentgotthárdon Kaspar Schrezenmayer asztalos és fafaragó mester. 1693. augusztus 13-án született Eschingenben. Már képzett mester volt, amikor 1724-ben belépett ciszterci rendbe, nem szentelték pappá. A mélyen vallásos, istenfélő műbútorasztalos ettől fogva választott rendje megbízásait teljesítette kiváló minőségben. Az első heiligenkreuzi szerzetesekkel érkezett Szentgotthárdra. Az épülő kolostorszárny földszintjén berendezett műhelyében számtalan segéd fordult meg vezetése alatt, pl. Braun József, a Mária Immaculata-szobor készítője. Négy évtizeden keresztül az ő műhelyében készült a templom és kolostor valamennyi asztalos munkája. A szobrász Schnitzerrel együtt alkották meg a szószéket, az orgonakarzat stallumait. A sekrestyében található bútorok is művészi tehetségéről tanúskodnak: Ilyenek a fenyőfa alapon diófa, diógyökér, jávorfilé és ébenfa berakással készült, az egész falat elfoglaló szekrény, az imazsámoly vagy az egykori kézmosó, melyeknek tetejét aranyozott kagylós párta díszíti. A kiváló műbútorasztalos a szentgotthárdi temetőkápolna kriptájában nyugszik, amely a Nemzeti Sírkert része.

1784-es év eseményei

• 1784. április 26-án kibocsátott rendeletével II. József (1780-90) államnyelvvé tette birodalmában, így Magyarországon is a német nyelvet. Uralkodása idején több szerzetesrendet, kolostorokat megszüntetett, vagyonuk állami kézbe került. Heiligenkreuz és Szentgotthárd ciszter apátságát nem érintette a szekularizációs törekvés. Az uralkodó temetkezési előírásai miatt viszont az új szentgotthárdi templom kriptáját le kellett zárni, az eredetileg ide készült Schnitzer-szoborcsoportot a temetőkápolnába vitték át.

• 1784-ben készítette el Dorfmeister István az európai hírű szentgotthárdi csatát megörökítő mennyezeti freskót a Nagyboldogasszony templomban Alberik Fritz ciszterci apát megbízásából. A kupolafestmény a keresztény seregek és Lipót király diadalát ábrázolja a pogány törökök felett. Az egyik, kronosztikonos felirat is ezt sugallja: „A (fél)holdat földre terítik Lipót király fegyverei. 1664.” A győztes hadvezért, Montecuccolit fehér lovon ülve láthatjuk. A műalkotás középpontjába Szűz Máriát, a magyarok patrónáját helyezte, alatta pedig a szentgotthárdi monostor képét ismerhetjük fel. A felirat magyarul: „Ahogy általad szétszórva futott a hit ellensége, Úgy legyen oltalmad alatt, Anyánk, biztonságban e hely.” A monumentális freskót Dorfmeister a fia, József közreműködésével készítette. A fiú az illuzionisztikus építészeti elemeket, vagyis a késő barokk ízlésű keretező díszítést festette.

1785-ös év eseményei

• 1785-ben a II. József által elrendelt összeírás szerint Vas vármegyében az alábbi 6 kerület volt: 1. szombathelyi, 2. kemenesaljai, 3. körmendi, 4. tótsági az Őrséggel és a Vendvidékkel, 5. németújvári, 6. kőszegi. Minden kerület 3-3 járásra oszlott. Szentgotthárd a 4. kerületben volt járási székhely. A közigazgatási szervezet később többször is megváltozott. 1785-ben volt az első jelentős népszámlálás.

1789-es év eseményei

• 1789-ben az apátság átépíttette a szentgotthárdi római katolikus iskolát, két tanterem, tanítói és segédtanítói lakás épült. A kántortanító Kern János lett.

1790-es év eseményei

• 1790-ben távolították el az 1677-ben épült templom tornyát, mert akkor már állt és fel is volt szentelve az új barokk templom. A Széchényi György által építtetett templomot ettől kezdve a ciszterci szerzetesek magtárként használták. Ezért maradt fenn a magtártemplom elnevezés. 1980-as években felújították és kibővítették az épületet. 1988 óta városi színházként működik.

1792-es év eseményei

1797. május 29-én halt meg Sopron városában id. Dorfmeister István. A jeles barokk festő Bécsben született 1729-ben. A bécsi akadémián tanult, majd szinte kizárólag Magyarországon (Sárvár, Sopron, Szombathely) dolgozott. 1784-ben jött először Szentgotthárdra, Alberik Fritz apát megbízá-sából ekkor festette meg a fia közreműködésével a templom még hiányzó mennyezeti képét, a szentgotthárdi csatát. Ábrázolta a győztes hadvezért, Montecuccolit, érzékeltette I. Lipót (Leopoldus) ural-kodó diadalát is, de a középpontba Szűz Máriát, Magyarország patrónáját helyezte. Felis-merhetjük a freskón a háttérben a szentgotthárdi apátság képét is. Ugyanekkor a templom-ban korábban elkészült kupolafestmények kereteit is némiképpen átfestették, hogy egységes formát mutassanak. Reutter apát megrendelésére festette meg 1795-96-ban a reprezentatív igényű apáti fogadószoba történelmi és rendtörténeti témájú képeit. A nagy méretű pannó-kon Theophil Heimb ciszterci rendi történetíró munkája alapján 6 történelmi tárgyú és négy kiegészítő tájképen ábrázolta a magyar történelem és a szentgotthárdi apátság történetének főbb állomásait: az „első alapítást” III. Béla korában, a „második alapítást” III. Károly idejéből, a mohácsi és a szentgotthárdi csatát, a gotthárdi és a szombathelyi építkezéseket. Az eredeti helyükön csak a művek digitális másolatait láthat-juk. Sopron városában a várkör közelében utca viseli Derfmeister nevét.