- 1910. június 12-én egyhangúlag Czipott Gézát (1882-1930) választotta meg első lelkészének a szentgotthárdi evangélikus gyülekezet. A szentgotthárdi evangélikusok kérelmét az önállósodásra 1909-ben nyújtották be az egyházi elöljáróknak, és az egyházkerület közgyűlése 1909 augusztusában támogatta törekvésüket. Czipott ünnepélyes beiktatásával, mely 1910. július 31-én volt a gimnázium tornacsarnokában, a hivatalos szervek is elismerték szentgotthárdi gyülekezet függetlenedését Ókörtvélyestől (Eltendorf). Az önálló gyülekezet ezzel jogosulttá vált állami támogatásra (kongrua). Területileg hatáskörébe sorolták 21 környékbeli falu evangélikusait, továbbá Alsó- és Felsőrönök leányegyházát.
1915-ös év eseményei
- 1915. augusztus 1-jén Szentgotthárd nagyközség egyhangúlag Sokoray Eleket választotta meg vezető jegyzőjének, aki ezt a tevékenységet haláláig, 1931. január 25-ig, lelkiismeretesen végezte. Az itt töltött tizenhat év alatt felügyelője lett az evangélikus egyházközségnek, elnöke, majd díszelnöke a Vasmegyei Jegyzők Egyesületének. Mindössze 58 évet élt. A szecessziós külsejű ház, ahol családjával lakott, ma is áll a Ligetnél, a Vörösmarty és Eötvös utca sarkán. 1872-ben született a Veszprém megyei Takácsiban.
1920-as év eseményei
- 1920 januárjában úszta át a Dunát Doborgaznál (Csallóköz) Frühwald István orvostanhallgató, és szökött így Magyarországra. Az I. világháborúban a keleti fronton esett orosz fogságba. Az omszki táborban maga ápolta a sebesülteket, mikor kiütéses tífuszjárvány tört ki. Szabadulása után szülővárosában, Pozsonyban folytatta az orvosi tanulmányait. Magyar érzelműként hamarosan menekülnie kellett, ekkor választotta a veszélyes és jéghideg folyót. (Hat hónap múlva a trianoni döntés kettévágta a falut.) Budapesten folytatta, majd fejezte be az egyetemet. 1924-ben került Szentgotthárdra, 5 évvel később javaslatára nyílt meg hazánkban elsőként az iskolaszanatórium. Orvosi hivatása mellett közel 20 évig egészségtant tanított a gimnáziumban. 1952-től Egerben élt és dolgozott, ott is hunyt el 1978. április 30-án.
1925-ös év eseményei
- 1925. február 16-án halt meg lipováczi Desits Gyuláné, a svájci származású engweileni Egloff Matild, az első szentgotthárdi közjegyző özvegye. A kezdetektől élen járt a jótékony akciókban, férje halála után a helyi evangélikus gyülekezet létrejöttét és a templomuk építését támogatta jelentős adományokkal. Három gyermeknek adott életet: Zsófia egy porosz gróf felesége lett; Valéria férje dr. Vargha Gábor később országgyűlési képviselő volt; Gyula Sopronban táblabíróként működött.
1930-as év eseményei
- 1930-ban jelent meg Szombathelyen a Vasmegyei fejek című 398 oldalas kiadvány. Szerkesztője Halász Imre volt. Szentgotthárdról 16 fő helyi közéleti személyiség fényképe és életrajza szerepelt, többek közt: dr. Vargha Gáboré, Piszter Imréé, dr. Kiss Eleméré, Mathiász Artúré, dr. Székely Ernőé és dr. Frühwald Istváné.
1935-ös év eseményei
- 1935. január 1-jén Kisfalud és Talapatka egyesüléséből Máriaújfalu néven új község keletkezett. (Az öregek elbeszéléséből tudjuk, hogy a két falu vitatkozott az új település nevéről: mindkettő a saját nevét akarta tovább vinni.) Négy évvel később önálló elemi iskola nyílt a településen.
