1614-es év eseményei

• 1614. október 23-i beadványával a Graz melletti Rein ciszterci apátja pert indított a szentgotthárdi apátság megszerzéséért. Azzal vádolta a zálogbirtokosokat, hogy az apátság épületét hagyták leromlani, nem tartanak istentiszteletet. A per 1622-ben a rend számára kedvezőtlenül zárult, Pázmány Péter sem támogatta az uradalom átadását a stájerországi apátság részére.

1629-es év eseményei

• 1629. november 30-án íródott az a kiváltságlevél, melyben az apátság új zálogbirtokosa, Csáky László a fegyveres szolgálat fejében Szentgotthárd mezőváros lakóit minden jobbágyi szolgálat alól fölmentette. Az intézkedést a fokozódó török veszély indokolta. Az uradalom védtelen falvai a kanizsai vilajet török urainak (is!) adóztak.

1646-os év eseményei

• 1646-ban az egyre közeledő török veszély miatt János deák árokásást rendelt el Szentgotthárd és az akkori nevén Farkasdifalva között (most Neumarkt an der Raab). Az árok olyan mély és széles volt, hogy azon lovas könnyen át ne mehessen.1622 után a lakosság már adót fizetett Omar Oda basának, 1640 után mégis egyre gyakoribb a törökök fosztogatása.

1664-es év eseményei

• 1664. július végén Szentgotthárdon járt Evlia Cselebi a század nagy utazója. Konstantinápolyban született 1611-ben. 40 éven keresztül készítette feljegyzéseit utazásairól, melyet 10 kötetbe foglaltak. Az utazások könyve 6. kötetében találhatók hiteles leírásai az 1660-1666 közt Erdélyben és Magyarországon tett megfigyeléseiről. A török táborral érkezett, útinaplójában részletesen (és túlzóan) ír a hadjáratról. Útinaplóját először 1904-ben fordították le magyarra.

• 1664. július 29-én a Köprülü Ahmed nagyvezír parancsnoksága alatt álló török sereg a körmendi és csákányi sikertelen átkelési kísérlet után a Rába jobb partján tovább vonult Szentgotthárd irányába. Július 30-31-én a Rába bal partján a keresztény, jobb partján a török haderők vertek tábort.

• 1664. augusztus 1-jén, pénteken zajlott a híres szentgotthárdi csata, amelyben a nemzetközi keresztény sereg Montecuccoli főparancsnok irányításával le tudta győzni mezei ütközetben a létszámbeli fölényben levő török sereget. Köprülü Ahmed nagyvezír Bécs elfoglalására indított hadjárata elakadt a Dunántúlon. Miután kudarcot vallott átkelési kísérletük a Rábán Körmendnél és Csákánynál, tovább vonultak nyugati irányba. Szentgotthárdnál sikerült hídfőállást kiépíteniük a Rábán, több ezer katonájuk át is kelt a folyón. A modern technikával és szoros hadrendben harcoló császári, német birodalmi és francia egységeknek azonban sikerült visszaszorítani őket. A szentgotthárdi csata volt az első keresztény győzelemmel végződő nagy mezei ütközet a törökök ellen.

• 1664. augusztus 10-i dátummal íródott Árvai Mihály dobrai tisztartó levele gazdájának, Forgács Zsigmondné Batthyány Borbálának. A magyar nyelven írt részletes beszámolóban szemtanúként sorolta fel a török előhadat képező tatárok és a főhad által okozott károkat, pusztításokat: „ Szent Gotthárd táján, a török a Rábán innéd Szölnökigh, a Német túl Gyanaffalváigh tíz egész napig táborozott. Rablójának vissza való térését várván, azonban a török Nagyfalu táján egy étszakán hidat csinált magának a Rábán….. a Rábán innéd már mind el égette tatár a falukat….. Rabot sokat vitt,….. a szegénységh mind el szélledett Styriára….”

1665-ös év eseményei

• Az 1665. évtől kezdődött meg fokozatosan a török dúlás után lakatlanná vált környékbeli területekre, főleg a Rábától délre a vendek, horvátok, legnagyobb számban pedig a stájer németek betelepülése. A mai napig maradtak fenn erre utaló családnevek, szlávok pl. a Doncsec, Holec, Mikos, német pedig Lang, Bauer.

1670-es év eseményei

• 1670 körül épült Nagyfalván (ma: Mogersdorf) az Anna kápolna, a katonák temetőjétől keletre. E helyen temették el az 1664-es szentgotthárdi csatában elhunyt magas rangú császári és török tiszteket. A mai napig minden évfordulókor török delegáció is érkezik tisztelegni hőseik előtt.

1676-os év eseményei

• 1676-ban, 12 évvel a híres csata után Szentgotthárdon Széchényi György kalocsai érsek templomépítését rendelte el, melyhez 120 000 forintot adományozott. Az Árpád-kori épület 1605-ös felrobbantása óta nem volt Szentgotthárdnak temploma. Az építkezéshez felhasználták az 1184-től épített első templom épen maradt falait is, mely jól látszik a színház bejáratánál.

1677-es év eseményei

1677 szeptemberében, a Szűz havában tartottak először szentmisét a Széchényi György  által építtetett és Szent Gotthárd  tiszteletére felszentelt plébániatemplomban. Széchényi György (1667-től kalocsai, 1685-től esztergomi érsek) 1675. augusztus 8-tól viselte a szentgotthárdi címzetes apáti címet. A Szent Gotthárd templomot az apátsági templom  elkészülte után magtárrá, majd 1988-ban színházzá alakítottak át.

1694-es év eseményei

• 1694. szeptember 7-én született és 1772-ben hunyt el Mathias Gusner ciszterci testvér, festőművész. Ő készítette a barokk templom összes oltárképét, falfestményeket a templomban és a kolostorban. A Temetőkápolna kriptájában nyugszik.

1699-es év eseményei

• 1699. július 7-én született Franz Anton Pilgram, késő barokk stílusban alkotó építész. Ő kapott megbízást 1734-ben Robert Leeb heiligenkreuzi apáttól az új szentgotthárdi ciszterci apátsági épületek megtervezésére. 1761. október 29-én Bécsben hunyt el.

1702-es év eseményei

1702. április 28-án jezsuita szerzetesek érkeztek Szentgotthárdra. A Jézus-társaság az előző évben jutott az értékes apátsághoz. Két páterük hitbuzgó működése csak pár évig tartott, mert 1710-ben újra gazdát cserélt az apátsági birtok.

1704-es év eseményei

• 1704. július 4-én Károlyi Sándor, II. Rákóczi Ferenc hadvezére kurucai élén Nagyfalva mellett győzelmet aratott Rabatta János grazi várnagy közel 4000 fős seregén. Károlyi a nagy zsákmánnyal Szentgotthárdra sietett, és ott pihenőt tartott. Ebben a csatában őrségiek is részt vettek, akik nagy lelkesedéssel álltak a Fejedelem zászlója alá. Rákóczi a szolgálatukat 1706. június 7-én kelt levelében hálálta meg, meghagyta őket régi jogaikban. A kuruc és labanc csapatok portyázásai miatt a Szentgotthárd környéki földeken jelentős kár keletkezett. A sok lovas kárt tett a réteken és a mezőkön, összetörték, letiporták a termést, a gabona egy részét saját maguk és állataik részére learatták.

1705-ös év eseményei

• 1705. december 13-ánSzentgotthárd mellett Bottyán János (Vak Bottyán) legyőzte Hannibal Heister itt állomásozó csapatait. A kuruc vezér rajtaütésszerű, gyors támadása és győzelme dunántúli hadjáratának sikeres záró eseménye volt. A csatát egy korabeli históriás ének is megörökítette. Ennek egy részlete:

  „Fölgyűve aztán Rába mellékire,
  Szálla Szentgotthárdnak híres mezeire,
  Országunk prédáló rácokat ott veré,
  El bé Stiriába üldözé fegyvere.”

1706-os év eseményei

• 1706. június 7-én állíttatta vissza az őrségben élők régi nemesi jogait II. Rákóczi Ferenc elismerve ezzel hűségüket és vitézségüket. Két évvel korábban a fejedelem oldalán, Károlyi Sándor vezetése alatt vettek részt Nagyfalvánál a Rabatta János elleni győztes csatában.

1720-as év eseményei

• Az 1720-as évben nagy országos összeírások voltak, biztosok járták a településeket és az ő feljegyzéseikből tudjuk, hogy az akkori mezőváros rangú Szent-Gotthárdon évente 4 nagy országos és minden héten heti vásárok voltak. Főleg a szarvasmarha volt keresett, jöttek érte Ausztriából is.

1728-as év eseményei

• 1728-ban Robert Leeb (1688-1755) lett a főapát a Bécs melletti Heiligenkreuz ciszterci apátságában. 1734-től haláláig az egyesített heiligenkreuzi és szentgotthárdi apátságok első közös apátja volt.

1729-es év eseményei

• 1729-ben született Dorfmeister István, aki 1784-ben a fiával együtt elkészítette a Nagyboldogasszony templom kupolafestményét a szentgotthárdi csatáról.

1734-es év eseményei

• 1734. július 29-én Robert Leeb heiligenkreuzi apát vette át III. Károly királytól az adománylevelet, amellyel a szentgotthárdi apátságot visszaadta a ciszterci rendnek. Ez volt az apátság „második alapítása”, hiszen 1557-től nem működött benne szerzetes közösség. A ciszterci szerzetesek visszatérésével nagy építkezések kezdődtek, felépült a barokk templom és kolostor. A heiligenkreuzi korszak 1878-ban ért véget, amikor a szentgotthárdit a zirci apátsággal egyesítették.

• 1734 és 1756 között készült a legrégebbi ismert akvarell Szentgotthárdról, az eredetit Heiligenkreuzban őrzik.

1736-os év eseményei

• 1736-ban a ciszterci uradalom és Szentgotthárd mezőváros jogi viszonyát egy szerződés szabályozta. Ebben szerepelt az előírás, hogy nem római katolikus vallású személy házat és telket nem szerezhet. Ezzel főleg a zsidó vallású kereskedők letelepedését akadályozták. Az iparral foglalkozó német, valamint a mezőgazdasági árut előállító magyar és vend lakosok cserekereskedelmet folytattak egymással.

1738-as év eseményei

• 1738-ban érkezett településünkre Franz Anton Pilgram bécsi építész. Robert Leeb heiligenkreuzi főapát megbízásából ő tervezte a jelenleg is álló ciszterci kolostort és templomot.