- 1868. május 19-én születettek meg Rátóton Széll Kálmán és Vörösmarty Ilona ikergyermekei: Ilona és Kálmán. A fiú pár óra múlva meghalt. Ilona Bernrieder János felesége lett, Rátóton éltek a Széll-kastélyban. Fiuk, Ferenc az I. világháborúban tüzérfőhadnagyként szolgált. 1922-ben elhunyt, Rátóton temették el. Lányuk, Bernrieder Katalin, Széll Kálmán utolsó egyenes ági leszármazottja, akit a helybeliek a nagyapja után csak Széll Katinkának neveztek, Budapesten érettségizett 1915-ben. Több írása is megjelent a Vasi Szemlében, amelynek a szerkesztőbizottságába is beválasztották 1939-ben. A rátóti kastély 1945 márciusától 1946 novemberéig szovjet csapatok szállása volt. Kifosztották, lelakták az épületet. Özvegy Bernrieder Jánosné Széll Ilona 1945. május 17-én Szombathelyen hunyt el, Bernrieder Katinka 1949-ben nyugatra szökött. 2 évi salzburgi tartózkodás után Új-Zélandon dolgozott 13 éven át egy apácazárdában, majd 1964-ben visszatért Európába. Angliában kapott szállást egy családnál, amelynek egyik tagja, Sally Rogers 2014-júniusában Rátótra látogatott. Ekkor adott hírt a helybelieknek Katinka életéről és 1991-es haláláról.
1853-as év eseményei
- 1853. április 21-én a felvidéki Szimőn született Kutrucz Dezső, gimnáziumunk harmadik igazgatója, aki 14 éven át vezette az intézményt. Közreműködésével a 4 évfolyamos algimnáziumot 8 évfolyamos, érettségit adó főgimnáziummá fejlesztették. Az 1902/03-as iskolaévben indult először az 5. évfolyam, és 1906 májusában zajlottak az első érettségi vizsgák. Kutrucz igazgató 1911-es nyugdíjazása után visszatért felvidéki birtokára. 1915-ben hunyt el.
1848-as év eseményei
- 1848 júniusában kapta kinevezését az alakuló Vas Megyei Nemzetőrség I. zászlóaljának élére gróf Zichy Hermann. Ez év szeptemberében bekapcsolódott a Jellasics elleni harcba. Kanizsa felszabadításában 800 fős csapatával vett részt.
- 1848. június 23-án zajlottak országszerte az első népképviseleti választások. Szentgotthárd térsége küldöttének közfelkiáltással Szabadfy Sándor (1822-1868) szombathelyi városi tanácsnokot választották meg. 1865-től haláláig ismét a körzet országgyűlési képviselője volt.
- 1848. november 7. és december 23. között folyt Szentgotthárdon a honvédek toborzása a szabadságharcba, a Klein kávéházban (ma Széll Kálmán tér 10.). A sorozási jegyzőkönyveken Petók János őrmester és Koller György főorvos aláírásai láthatók. Jelenlétével és buzdító szavaival gróf Zichy Hermann (a jakabházi birtok ura) bátorította a legényeket. 25 fiatal lépett be a honvédseregbe, köztük 17 szentgotthárdi.
- 1848 decemberében tárták föl Székesfehérváron, a Nagyboldogasszony bazilika mellett III. Béla királyunk és első felesége, Châtillon Anna sírját. Az övék az egyetlen olyan királyi sír a helyszínen talált 15-ből, amely halotti jelvényeivel együtt épségben maradt ránk. A feltárás után a holttesteket exhumálták, és a Nemzeti Múzeumba szállították, majd az 1898. október 21-én országos ünnepség keretében a Mátyás templom Szentháromság kápolnájának díszes, kettős kriptájába helyezték el. A ceremónián nagy létszámban vettek részt ciszterci szerzetesek.
1843-as év eseményei
- 1843-ban a Klein kávéházban/Kaszinóban Olvasó Egylet alakult. Célja a művelődés mellett a nemzeti öntudat megőrzése, erősítése volt.
1833-as év eseményei
- 1833 áprilisában gróf Zichy Károly (1778-1834) főispáni helytartó 10.000 ezüst Ft értékben alapítványt tett a németújvári és szentgotthárdi járások idegen ajkú falvaiban a magyar nyelvet sikeresen oktató katolikus tanítók javára.
1813-as év eseményei
- 1813-ban nagy árvíz volt, mely tönkretette a Rába és a Lapincs hídjait, a malom duzzasztóművét az alapjaival együtt és a csörötneki hidat és malmot is. Nikolaus Kasche apát megbízásából helyreállították az építményeket.
